(Jártam már a
dabasi állomáson, ugyanúgy, ahogy az összes eddigi helyszínen. Nem akarok
tudomást venni semmiről!)
Nem is veszek
tudomást semmiről, és punktum, lálálá. Jó, hogy idén végre van tavasz. Ha már
tél nem volt… Ámbár igaz, ki nem állhatom a telet. Kopasz. Nyáron meg saját levemben
puhulok. Az ősz nyálkás. A tavasz az igazi. Ébredős.
Most, hogy belegondolok, elég sok mindent utálok. Nincs is miért maradni, igaz?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése